Keresztes Imre főügyész csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a magyar állam nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást indított Északkelet-Magyarországon. A beruházás olyan területet is érintett, amelyen a nagyvállalkozó cége bányászati joggal rendelkezett, ezért a katasztrófavédelmi igazgatóság az érintett ingatlanok bányatelek jellegének törlése és a bányászati jog megszűnése miatt mintegy 24 millió forint kártalanítást állapított meg a cégnek.
A vállalkozó elhatározta, hogy pénzért valótlan igazságügyi szakértői véleményt szerez be a megállapítottnál magasabb összegű kártalanításért, és elérte, hogy a hatósági eljárásban a közjegyző a vállalkozóval üzleti kapcsolatban álló mérnöki iroda vezetője által jól ismert szakértőt rendelje ki igazságügyi szakértőként.
A kirendelt igazságügyi szakértő a jogszerű díjazás helyett jelentősen magasabb díjért és pernyertesség esetén "sikerdíjért" cserébe olyan szakvéleményt készített, amelyet a vállalkozó igényeihez igazított.
A vállalkozó 2019 októberében a hamis szakvéleményre alapozva keresetet nyújtott be a bíróságra, amelyben mintegy másfél milliárd forintos kártalanítási igényt jelentett be.
A főügyészség a szakértővel közölt megalapozott gyanúról tájékoztatta az ügyben eljáró bíróságot. Ezt követően a bíróság a határozat kártalanítás összegét meghatározó részét megsemmisítette, és a katasztrófavédelmi igazgatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
A főügyészség vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban és különösen jelentős polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás miatt emelt vádat két ember ellen a Székesfehérvári Törvényszéken.
A nyomozás során a közvetítőként tevékenykedő ember és a szakértő tagadta a bűncselekmény elkövetését. A vállalkozó az eljárás alatt elhunyt, ezért az ellene indult eljárást megszüntették - olvasható a közleményben.